Tervezett Szenzomotoros Mozgásterápiáról:
Mindannyian láttunk gyerekeket a játszótéren, ahogy a hintában ülve nem csak előre-hátra hintáznak, hanem még be is tekerik azt, esetleg még ki is lógnak belőle. A gyerekek általában keresik ezeket a helyzeteket, szeretnek ugrálni, forogni, pörögni, szeretik, ha apa dobálja őket. Ez azért van, mert a fejlődéshez – a mozgásos és az értelmi fejlődéshez egyaránt – az egyensúlyozó rendszer (továbbiakban: vesztibuláris rendszer) érésére van szükség. Ez az eszköz a mozgásterápia, egy olyan eszköz, amely a természetes igényt kihasználva segíti az elmaradt vagy lassabban fejlődő képességek kibontakozását. Olyan speciális terápia, amely mozgásos feladatok által serkenti az értelmi, pszichés és a szociális funkciók fejlődését. Regressziós terápiás szemléletű, tehát visszavezetjük a gyermeket arra a kimaradt mozgásfejlődési fokra ahol a fejlődésmenet nem jól szerveződött. A mozgásoknak az újbóli megélése fontos szerepet kap, hiszen ha tartósan fennmaradnak a reflexek, akkor tünetegyütteseket hozhatnak létre, melyek befolyásolják az agytörzsi funkciók helyes működését.
A vesztibuláris rendszer érzékszerve a belső fülben található, ez egy folyadékot tartalmazó szerv, ahol a folyadék mozgása adja az ingerületet, ahogy például a szemnek a fény. A vesztibuláris rendszer “tornáztatásával” tudunk hatni a gyerekek figyelmére, emlékezetükre, beszédük fejlődésére, kommunikációjukra. Segítjük a szabályozási funkciók fejlődését, az alvás-ébrenlét szabályozását, a külvilágból érkező információk felfogását és feldolgozását, a szem-kéz koordinációt, a célzó mozgások alakulását. A gyakorlatok rendszeres végzésével alakul feladattudatuk, együttműködésük, viselkedésük, alkalmazkodási képességük. A tréning során ezt a folyadékot kell sokféle formában megmozgatni, így változatos ingerekkel tudjuk az idegrendszer érését elősegíteni, új hálózatokat kiépíteni. Az, hogy melyik gyermek számára szükséges az ingerek ilyen formában történő pótlása, az kizárólag a terápiát megelőző vizsgálaton a gyermek általános fejlettségi állapotának és viselkedésének együttes megítélése után derülhet ki. Ellentétben más szenzoros terápiákkal itt nagy hangsúlyt kap a tréning tervezettsége. Nem a gyermek választásán alapul a feladatok elvégzése, hanem előre meghatározott sorrendben és mennyiségben a terapeuta állapítja meg a szükséges feladatokat, mindig a gyermek állapotához igazítva.
A TSMT ilyen formájának bemutatása természetesen a teljesség igényét nélkülözi, további részletes tájékoztatást találhatnak a http://bhrg.hu/ weboldalon.